Az első évszázadokban elszórtan, egymástól függetlenül, a birtokukban lévő, a Szentlélek sugallataira készült leírások alapján és a Szentlélek irányításával illegálisan működtek a Krisztus egyházának közösségei: őskeresztényei. Tökéletesen betöltötték a feladataikat. Tömegesen tisztultak föl a négyes szféra szintre és mentek át a Jézus által megépített a földet és a mennyek országát összekötő hídon.

I. Constantinus felismerte a kiépülő egyházi szervezetben rejlő lehetőséget, ezért elődeivel szemben a kereszténységgel való kiegyezés útját választotta

Az ismert legenda –az égen megjelenő, győzelmet ígérő kereszt jeléről - azt érzékelteti, hogy Constantinus már a kereszténység érvényre juttatása jegyében harcolt a pogány társuralkodó ellen s egyeduralmát a kereszténység segítségével kívánta konszolidálni. A korábban keresztény üldöző császár engedékenysége nem hitbeli, hanem politikai okokkal magyarázható. A császár kénytelen volt elismerni, hogy az üldözések nem érték el a céljukat.   313 februárjában hivatalosan is elismerte és megadta a keresztényeknek a szabad vallás gyakorlás jogát, és visszavont minden korábbi, őket, üldöző rendeleteket, amelyek „teljességgel áldatlannak bizonyult, most mindez érvényét veszítse.” Constantinus császár (337-361) alatt a kereszténység tényleg államvallássá lett.

Constantinussal tehát megtörtént a kereszténység történetének második nagy sorsfordulója: az üldözött egyház diadalmasan triumfáló egyházzá változott, amely szorosan összefonódott a császári intézménnyel. Ezt az összefonódást a niceai zsinat pecsételte meg, melynek döntéseit császári törvényként hirdették ki.

Létre jött a pápaság, és a pápát kikiáltották Jézus Krisztus földi helytartójának. Így egységes, pápai irányítás alá kerültek mind azok a közösségek, akiknek vezetői ezen a zsinaton részt vettek.

A keresztény közösségek jelentős része, távol marad ettől a zsinattól. Nem fogadták el a császár kétes értékű gesztusát. Bizalmatlanságuk jogos volt, mert a Trón és oltárszövetség létre jöttével kiszorult a Szentlélek az államvallás irányításából. A császárnak illetve az állam képviselői részére az egyház irányításába vétó, azaz beleszólási jogot szavaztatott meg a zsinattal. Innentől kezdve egységes földi irányítás alá került Jézus Krisztus egyháza.

Ez a zsinat válogatta ki a sok-sok begyűjtött Jézus működésének, tanításának leírásaiból a kanonizálásra alkalmas leírásokat, evangéliumokat. Így választották ki, nem véletlenül a Szentlélek befolyására: Máté, Márk, Lukács és János apostolok leírásait.

Tény, hogy ezekből a leírásokból kiollózták a karma, a reinkarnáció és a nőkről szóló tanításokat, de az utalások 52 helyen benne maradtak. Akik ismerik a karma és a reinkarnáció törvényeit, azok számára ezek az utalások sokat mondanak, jobban mondva ezek számára, teljes egészében érthetővé válik a biblia, ezen ismeretek hiányában rengeteg megválaszolatlan értelemzavar, kétely, kérdés merül föl. Az újszövetségre épülő egyházak nem tudnak kielégítő, megnyugtató választ adni.

Jézus Krisztus működésének idejében mindenki számára ismert, elfogadott ismeretek voltak a karma és a reinkarnáció törvényei.  Az apostolok szájából is számtalan erre utaló, kérdés, kijelentés hangzik el. Pl. a vakon született ember meggyógyításánál: ki vétkezett ő vagy a szülei?  Ha egy életünk van, akkor hogyan mikor vétkezhetett volna a vakon született?

Mikor megkérdezi Jézus a tanítványokat: Kinek tartanak engem az emberek? „Ők, pedig mondának: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, némelyek, pedig Jeremiásnak, vagy egynek a próféták közül.” Akik mindannyian halottak voltak Ezek a kijelentéseik a tanítványoknak egyértelműen a reinkarnációra utal. Ha ez nem így lenne, akkor hogyan kerülhetett volna bele a Bibliába ekkora butaság. Jézus Krisztusnak ki kellett volna javítani, de nem ezt tette, hanem megmagyarázta: „Mester ki vétkezett ez-e, vagy ennek szülei, hogy vakon született? Felelé Jézus: sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei; hanem, hogy nyilvánvalókká legyenek benne az Isten dolgai.” (Jn 9:2-3)  Szt. István kiadású ford. „hanem az Isten tetteinek kell rajta nyilvánvalóvá válniuk. Más Isten dicsősége megnyilvánuljon rajta. Vagyis ez vállalt karma: hogy a gyógyítás szabályainak betartásával meggyógyítható legyen. Ha ez nem így lett volna Jézusnak ki kellett, volna javítani, ekkora szemléletbeli hiba nem kerülhetett volna bele a Bibliába. 

Illés reinkarnációja Keresztelő Jánosba egyértelműen kitűnik a Bibliában megmaradt utalásokból a következő igehelyek, illetve példabeszédekből.

Amikor Zakariásnak megjelent Gábriel arkangyal és közölte vele „Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.

És lészen tenéked örömödre és vigaszságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén; Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva. És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.  És ez Ő előtte fog járni az Illés szellemével /lelkével/ és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.” (Lk. 1:13-17.)

Itt Gábriel egyértelműen kimondja a reinkarnáció lényegét: Illés szellemével, és erejével / mert a testet a szülőpár fluidjaiból építi föl /jár az úr előtt.  /Szellem, erő, anyag./

Jézus színe változása alkalmával, Jézus Péterrel, Jakabbal, és Jánossal fölmegy a hegyre és ott megdicsőülve Mózessel, és Illéssel beszélget. Majd a tanítványok megkérdezik Jézust, „Miért mondják tehát az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie? Jézus, pedig felelvén, monda nékik: Illés bizony eljő előbb és mindent helyreállít. De mondom néktek, hogy Illés immár eljött és nem ismerék meg őt, hanem azt mívelék vele, amit akarnak. Ezenképpen az ember Fiának is szenvednie kell majd ő tőlük. Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról szóla nékik(Mt. 17:10-13.)

Amikor keresztelő János tanítványai fölteszik Jézusnak a kérdést: Te vagy-e az eljövendő vagy mást várjunk. Megválaszol keresztelő János tanítványainak kérdésükre, majd a hallgatósághoz fordulva, méltatja János nagyságát, és saját maga jelenti ki (Mt: 11: l4.) És ha be akarjátok venni / ha tudni akarjátok/ Illés ő, aki eljövendő vala.

Tehát ez a Biblia, minden kiollózás és fordítási hibák ellenére alkalmas arra, hogy az emberek a Mózesi törvény és Jézus Krisztus ezen tanításának betartásával az üdvösségünket, a mennyek országába jutást elnyerhessük. Az Isten nem engedte, hogy a Bibliát, mint zsinórmértéket tönkre tegyék. Pontosan a tudatlanság védte meg attól, hogy ez bekövetkezzen.

A kanonizálásnál a kiollózott részeknek nem csak az írásos anyagát, de még a tudatokból is tűzzel-vassal irtották ki a karma és a reinkarnációról szóló részeket. Így a keresztény világban a karma és a reinkarnáció fogalma eggyé vált a keleti vallások lélekvándorlásával. ( emberből állatba, állatból emberbe.) Ez irányú teljes tudatlanság miatt nem tudták tovább ollózni, korrigálni, vagy helyesbíteni, szerencsére. Így elmondhatjuk, hogy a tudatlanság védte meg a Bibliát a további rongálástól. Isten mindig a javunkra tud fordítani dolgokat, még a leglehetetlenebb helyzetben is.   

A katolikus egyház nagy gondolkodójának Szt. Ágoston keresztény karma és reinkarnációról szóló tanítását a Medici család őrizte meg a mai kor számára. Erről a Bibliai karmáról és reinkarnációról szóló tanításokat kaptunk a múltszázad klasszikus médiumain /Adelma, Eszter, és Pál./ keresztül is.

A Biblia még mindég betölti a zsinórmérték szerepét. Ha nem így lenne, akkor nem támadnák, és nem akarnák lejáratni, hiteltelenné tenni ilyen nagy intenzitással. Minél nagyobb intenzitású a támadás annál stabilabban tölti be a Biblia a szűrés és zsinórmérték szerepét.

Nyomatékosan fölhíja Jézus a figyelmünket, hogy „Őrizkedjetek, pedig a hamis prófétáktól, akik juhoknak ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.

Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajon tövisről szednek-e szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét? Ekképpen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa, pedig rossz gyümölcsöt terem. Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket.” (Mt. 7:15-20)

Nem mindenki, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram! Megyen be a mennyek országába; hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. (Mt. 7:21.)  vagyis aki nem csak mondja, hanem cselekszi is.    

Biblia nélkül, nincsenek célok, feltételek, korlátok, tehát nincs is fejlődés. Parttalanná, széles úttá, tágas kapuvá válik minden. Sokan járnak rajta, mert erőfeszítés nélkül szeretnék elérni a mennyek országát, de oda a keskeny út és a szoros kapun keresztül lehet csak bejutni. Jézus Krisztus azt mondja: „Ha valaki jönni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét és kövessen engem. Mert aki megakarja tartani az ő életét; elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életét én érettem; megtalálja azt. (Mt. 16:24-25.)

A személyes bűneinktől nekünk kell Krisztust követve, az Ő TANÍTÁSAINAK ÉS A PARANCSOLATOK BETARTÁSÁVAL megváltódnunk, ezektől senki nem tud megszabadítani, csak magunk. Nekünk kell kiizzadni, mint kagylónak az igazgyöngyöt. Ez az üdvözülés, a mennyek országába jutás útja-módja.

A Bibliai tanítások több ezer évvel korábban íródtak, olyan kultúrákban és körülmények között, amelyek különböznek a miénktől, de mégis az írások olyan általános érvényű és alapelvekről szólnak, amelyek minden körülmények között érvényesek. Jézus Krisztus példázatokban beszélt hozzánk, mert a példázatokból levont tanúságok ma is érvényesek minden ember számára.

Ismernünk kell a Bibliát, nem csak a hegyibeszédet, ami előrevetíti Jézus Krisztus életcélját, feladatát, tevékenységének jelentőségét, de az összes példabeszédeket is. A biblia alapos ismerete alapján tudom megvalósítani a gondolkodás átalakítást, illetve az egész gondolkodásunkat a Bibliai gondolkodásra, a Krisztusi szellemiségre átalakítani. Ez az alfája és omegája a feladatunknak.

A Bibliai gondolkodásunk tökéletesedése biztosítja a szemléletünk tisztaságát, a hamis tanítások kiszűrésének a tökéletesedését, érzékelését, felismerését. A MI SZEMLÉLETÜNK ZSINORMÉRTÉKE A BIBLIA.  A Bibliához igazított szemléletünk számára a Biblia ÖNBIZALMAT, nem önelégültséget, de megerősítést, visszajelzést ad bizonyos szituációk, cselekedeteink helyes vagy helytelen voltára. Betölti a kontrol szerepet a hibáink felismerésénél, mint a fejlődésünk, tisztulásunk visszajelzését.   

A Biblia Isten szava: Jézus az Atya médiuma volt. Ő adta át nekünk az Atya tanítását. „Mert ama beszédeket, amelyeket nékem adtál, őnékik adtam, és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.”( Jn. 17:8.)

És ezért kéri Jézus Krisztus az Atyát főpapi imájában:

„Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te igéd igazságával” (Jn. 17:17.)

 

Címkék: biblia karma reinkarnáció

A bejegyzés trackback címe:

http://bibliaelemzes.blog.hu/api/trackback/id/tr514344507

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Tünde-Kecskemét 2012.06.04. 13:21:08

Az ember elérkezik egy kereszteződéshez az életében, ahol meg kell állnia és végig kell néznie az eddig megtett úton, és ha addigra sok mindent megélt, átélt, akkor nagy esélye lesz arra, hogy jól döntsön. Merre tovább. Aki szeretné megtanulni hogy hogyan cselekedjen, gondolkozzon és beszéljen 'jól', Istennek tetszően, az átlátja azok hamis beszédét, akik le akarnak téríteni az útról.Pedig nem mindegy melyiken és meddig tudunk menni. Amelyik Istenhez vezet csakis az a jó út. A többi csak esetlen próbálkozása a másik 'rossznak'. Aki érzi, meg is érti és meg is látja, meg is hallja. Az halad előre. Az meglátja, hogy a 'büntetések' nem büntetések, csak a megérdemelt 'jutalom', ami segíti a jelen és a múlt hibáit felismerni és megtanulni, mi a helyes és a helytelen. Erről szól a Biblia. Aki ezt elhagyva olvassa, sosem értheti meg, csak elfogadja.

S.F. · http://tinyurl.com/6o2cb3a 2012.08.26. 03:38:16

"Isten mindig a javunkra tud fordítani dolgokat, még a leglehetetlenebb helyzetben is."

Ezért tudok én is jobb köridőket produkálni jelen életemben. Szubjektív sikerélményem az masszívan megvan. Valami segít nekem, tán a felsőbb énem, ami Isteni minőséggel rendelkezik. Amúgy ilyenje elvileg mindenkinek van... :)

A 44-es számnak vajon mi köze Istenhez, tán őt magát jelenti?