Az emberi gondolkodás a test szerint ítéli meg a jót és a rosszat. Ami a testnek kedvező, ami testnek jóleső, kellemes, az a jó. Ami a testnek kellemetlen, fárasztó, fájdalmas, megerőltető, kényelmetlen az a rossz.

Az Isteni gondolkodás legfőbb célja lélek megmentése, tisztítása, fejlesztése, emelése. A lélek a szorult és nehéz élethelyzetekben a legtöbbet fejlődik. Ennek érdekében, ami ezeket a célokat előbbre viszi, az a jó. Sok esetben az ember számára ez nem mindig jóleső. Ami a lélek fejlődését akadályozza, lehúzza az a rossz.

Alakítsátok át a gondolkodásotokat!

Szépen kérlek, segítsetek nekem, mit jelent az, hogy alakítsátok át a gondolkodásotokat? Mit mire? Sokat gondolkodtam ezen, de nem tudtam rájönni. Kaphatok én erre segítséget?

Igen kaphatsz. Vagyis az emberi gondolkodást kell átalakítani az Isteni gondolkodásra.

Amikor Jézus először jövendöli meg a kínszenvedését, Péter méltatlankodva mondja Jézusnak, „Mentsen Isten Uram! Nem eshetik ez meg te veled. Ő pedig megfordulván, mondá Péternek: Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.”

Jól érzékelted, hogy nem Pétert nevezi sátánnak, hanem a Péteren keresztül a kísértőnek mondja „távozz tőlem Sátán.” Azonban Péternek mondja: „bántásomra vagy nekem; mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.” /Mt.16:23/ Itt jelentkezett a gondolkodás átalakításának a hiánya, illetve annak felismerésének a hiánya. Péter az emberi gondolkodás szerint nyilvánult meg, és nem az Isteni gondolkodás szerint. Nem úgy gondolkodsz, mint az Isten, hanem úgy, mint az emberek. Vagyis az emberi gondolkodáshoz tudott csatlakozni a kísértő

Mi az Isteni és az emberi gondolkodás között a különbség?

Az emberi gondolkodás a test szerint ítéli meg a jót és a rosszat. Ami a testnek kedvező, ami testnek jóleső, kellemes, az a jó. Ami a testnek kellemetlen, fárasztó, fájdalmas, megerőltető, kényelmetlen az a rossz.

Az Isteni gondolkodás legfőbb célja lélek megmentése, tisztítása, fejlesztése, emelése. A lélek a szorult és nehéz élethelyzetekben a legtöbbet fejlődik. Ennek érdekében, ami ezeket a célokat előbbre viszi, az a jó. Sok esetben az ember számára ez nem mindig jóleső. Ami a lélek fejlődését akadályozza, lehúzza az a rossz.

Az ember szorult és nehéz élethelyzetekben a legtöbbet fejlődik, mert összpontosítja az összes tartalék erőit, kreativitását, kombinatív és megoldó készségét, még a tudat alattijából is felszínre tud hozni szükséges információkat. Erre külső kényszerítő körülmény nélkül nem képes, mert minek. Nincs tétje a dolognak.

A legtöbb és legsúlyosabb hibát a szeretet jegyében követitek el, Szent Ágoston elhíresült mondása alapján: „Csak szeress és tégy, amit akarsz.” Amikor az ember eljut, a szeretet legmagasabb fokozatára: az irgalmasságra, amikor már nem kívánja, az ellene vétő jogos megbüntetését sem, akkor már tehet, amit akar, – az Isteni gondolkodás szerint­- rosszat már nem tesz.

Milyen hibákat követhetünk el a szeretet jegyében? Amikor csak az emberi gondolkodás szerint, ítéljük meg a szituációt, és figyelmen kívül hagyjuk a lélek fejlődését akadályozó tényezőket. Például:

A leggyakoribb hiba az elvtelen tolerancia, vagyis amikor rosszul értelmezett szeretetből, engedünk a zsarolásnak. Továbbá a békesség, vagy bármi más előnyöm féltése miatt a szituációbeli társamat nem szembesítem a hibáival. Ilyenkor megerősítem őt a hibájában. A cél mindig az, hogy szembesítsük egymást a hibáival, segítsük ezzel az embertársainkat, akikkel kapcsolatba kerültük a hibáik fölismertetésében. Hogy mit kezd vele, azaz ő dolga, de mi tegyük meg, ami tőlünk elvárható. Pontosan az ütközések és szembesítések miatt gyorsabb itt a földön a fejlődés, mint a szférákban, ahol nincs ütközés. A magasabb szférákból ezért vállalunk feladatot, hogy az ütközések miatt könnyebb a hibáink fölismerése. Amíg föl nem ismerem a hibáimat, addig nem tudom levetkőzni, nem tudom megbánni, lerendezni.

Jézus Krisztus egész életét, gondolkodását, cselekedeteit, az Atya iránti alázata, az engedelmesség, és a feladatának a maradéktalan megvalósítása motiválta. Ez az Isteni gondolkodás.

Mik azok, amik az emberek gondolkodását motiváljak általában? A hét főbűn: kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség, vagyis az engedetlenség. Ez az emberi gondolkodás.

Miért kísérthette meg a Sátán Jézust, Péteren keresztül? Mit hibázott Péter? Pedig csak annyit mondott: „Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg te veled?”

Folytassuk a gondolat menetét Péternek. Aki halottakat támaszt fel, leprásokat gyógyít, ördögöket űz ki. Nem hagyhatja magát kiszolgáltatni. Jézust a gőgjén keresztül akarta megkísérteni a Sátán, Péteren keresztül. Ez volt az emberi gondolkodása akkor még Péternek./100%./